Amit a klímákról tudni kell

Nemzeti Klímavédelmi Hatóság

Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgáló 14/2015 (XII.10.) Kormányrendelet értelmében, ha VÉGFELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA  kereskedelmi célból nem hermetikusan zárt, hűtőköri szerelést igénylő,F-ÜHG-val (fluortartalmú szénhidrogénekkel és azok keverékeivel) előtöltött vagy azzal üzemelő HR szektorba (kifejezetten helyhez kötött berendezések) tartozó terméket, valamint az MR szektorba (mobil rendszerek) tartozó hűtőegységet értékesítenek, az eladó köteles a végfelhasználótól olyan eredeti, cégjegyzésszerűen kiállított tanúsítvány bemutatását kérni, amely hitelesen igazolja, hogy a tanúsítványt kiállító képesített vállalkozás vállal felelősséget a berendezések telepítésére.

A „VÉGFELHASZÁLÓI TANÚSÍTVÁNYT” a végfelhasználó is köteles aláírásával ellátni.

Igazolás hiányában split klíma nem szolgálható ki!


Az újonnan létrejött NEMZETI KLIMAVÉDELMI HATÓSÁG követelménye szerint 2015. augusztus 1-t követően az eladott berendezésekre előírt adatokat kötelezően az ADATBÁZISBAN kell vezetni.

Klíma szerelés, telepítés engedélye

Sokan kérdezik- kell-e építési engedély a klíma berendezések kültéri egységének homlokzatra történő felszereléséhez?

Fő szabályként a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 1. melléklete az irányadó, amely az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét határozza meg. A 23. pontban esik szó a klímaberendezések telepítéséről. Idézem: „23.Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.”

Tehát a válasz, NEM!
Amennyiben az épület tartószerkezetét nem befolyásolja hátrányosan a telepítés, nem szükséges az építési engedély kérése. Ha más témában bizonytalanodsz el építési engedély ügyben, akkor a linkre kattintva az 1. számú mellékeltben találod a mentességet élvező tevékenységeket. Remélem sokaknak szolgáltunk hasznos információkkal.

 

Mértékegységek

Hétköznapi életünkben számtalan mértékegységet használunk rutinból anélkül, hogy figyelnünk kellene az értelmezésükre, hiszen a gyakran használt dolgokat már megszokásból is ismerjük és értjük. A klímaberendezésekkel összefüggésben jó tudni, hogy még mindig használunk néhány, ma már „nem szabványos” mértékegységet. Amikor a kereskedő ajánlatot tesz egy klímaberendezésre, akkor rendszerint mond egy típust (pl.: S12AW). A gyártók többsége a típus azonosítóban már utal a készülék hűtőteljesítményére, vagyis példánknál maradva a „12” a klímaberendezés névleges hűtőteljesítménye kBTU/óra mértékegységben kifejezve. Természetesen az avatottak számára az azonosító többi karaktere is beszédes. Az alábbi kis felsorolás segítséget nyújt az eligazodásban néhány mértékegység vonatkozásában.

Hogyan válasszunk klímaberendezést?

Korrekt kiválasztás csak a hűtendő helyiség hőterhelésének és a levegője páratartalmának pontos ismeretében végezhető el. A vásárlók többsége nem rendelkezik a számítások elvégzéséhez szükséges képzettséggel, ezért a kiválasztáshoz célszerű szakember segítségét igénybe venni. Természetesen lehet kalkulálni tapasztalati értékek alapján is, vagy akár ki lehet próbálni az interneten található számtalan hőterhelés kalkulátor valamelyikét. A végső döntés előtt azonban mindenképpen javasoljuk szakember véleményének a kikérését is, mert komoly bosszúságot okozhat, ha kiadunk egy halom pénzt és mégsem vagyunk elégedettek a termékkel, holott az jól működik ugyan, csak épp az adott feladatra nem alkalmas.

Tájékoztatásul néhány tapasztalati érték (irodalmi adat) a készülékek kiválasztásához:

- lakások hűtése: 30 W/m3

- hivatalok hűtése: 40 W/m3

- eladóterek hűtése: 50 W/m3

- üvegfalú épületek hűtése: 200 W/m3

A jelzett értékek szellőztetés és friss levegő bevezetés nélkül értendőek és csak tájékoztató jellegűek. Amennyiben a helyiség hőterhelése indokolja (sokan tartózkodnak benn, több számítógép üzemel, stb.), az értékek felfelé jelentősen eltérhetnek.

Természetesen a teljesítmény megfelelősége mellett a készülék esztétikai megjelenése sem mellékes tényező. Egyebekben meg célravezető dolog arra is figyelemmel lenni, hogy egyáltalán elfér-e a tervezett helyen a készülék, de érdemes utánajárni annak is, hogy nincs-e valami hatósági korlátozás, ami tiltja, vagy korlátozza a kültéri egység elhelyezhetőségét. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a hangnyomásszint értékek megfelelőek-e (hálószobába célszerű csendesebb gépet választani, ill. a kültéri egység esetében nem zavarjuk-e a szomszédokat). ….. és végül, de nem utolsó sorban érdemes megnézni a választott gép hatékonysági mutatóit, vagyis az energiaosztályát, éves fogyasztását, stb.

Vajon mi lehet az a titokzatos inverter?

Műszaki szempontból tekintve a működési elv önmagában nem is olyan újkeletű dolog, nem is beszélve arról, hogy a hűtőberendezések teljesítményének a szabályozhatóságára vonatkozó igény sem mostanság merült fel először. Villamos hajtások terén bizonyára sokaknak ismerősen hangzik a „frekvenciaváltó” fogalom. Gyakorlatilag ez az elv alkotja az inverteres klímaszabályozás alapját is. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, akkor mondhatjuk, hogy a klímaberendezés kompresszorát egy olyan villanymotorral hajtjuk, aminek a fordulatszáma fokozatmentesen változtatható. A szükséges fordulatszám értékéről egy elektronikus egység dönt a készülék lényeges működési paramétereinek (hőmérséklet, nyomás, stb.) folyamatos figyelése alapján. Ezáltal biztosítottá válik, hogy a kompresszor mindig csak annyi hűtőközeget szállítson a hőcserélőkbe, amennyi az éppen aktuális hűtési igény kielégítéséhez szükséges. Könnyűszerrel igazolható, hogy a klímaberendezésnek az üzemideje alatt csak elenyésző időtartamban kell teljes teljesítménnyel üzemelnie és az üzemidő túlnyomó többségében csak részterheléssel szükséges működnie. Ezzel az igényhez történő alkalmazkodással jelentős energiát lehet megtakarítani, ami a gyakorlatban pénzbeli megtakarításban jelentkezik. Emellett természetesen környezetbarátabb módon is hűtünk/fűtünk, hiszen az ilyen berendezések esetében jelentősen kisebb a széndioxid kibocsájtás is.

„Marketing szűrő” vs. Tiszta levegő

Előljáróban szögezzük le azt a tényt, hogy a klímaberendezés nem légtisztító! Amennyiben valakinek az az elsődleges szempont, hogy a helyiség levegője a lehető legnagyobb mértékben tiszta legyen, az használjon speciális, kimondottan erre a célra tervezett és épített légtisztító gépet és hozzon létre túlnyomást a helyiségben a bevezetett tiszta levegővel. A klímaberendezések esetében számtalan modernebbnél is modernebb szűrőbetétet alkalmaznak a gyártók, de ezek a betétek csak egy viszonylag kis hányadát fedik a levegő átáramoltatására szolgáló keresztmetszetnek, így nyilvánvalóan csak ennek megfelelő arányban szűrnek. Természetesen a készülékek a helyiség levegőjét újra és újra beszívják és kifújják, így egy idő eltelte után statisztikailag nézve a teljes légtérfogat szűrésre kerül (feltéve, hogy közben az ajtók és ablakok zárva maradnak és más útvonalon sincs külső levegő bevezetés). Természetesen a szűrőbetétek önmagukban nézve megfelelnek a gyártói leírásoknak és teljesítik azokat az elvárásokat, amire kifejlesztették őket. Mindenesetre tény, hogy annál hatékonyabb a hatásuk, minél nagyobb felületet fednek le a bevezetett levegő útjában és minél többször fogatja meg a levegőt a berendezés. ….és ami ezügyben nagyon fontos: a szűrőrendszer rendszeres karbantartást, tisztítást igényel! Bizonyos szűrők viszont nem tisztíthatóak, tehát azokat rendszeresen cserélni kell!

Plazmaszűrő

A magam részéről ezt a szűrőrendszert kedvelem a legjobban, mivel hatékony, megbízható és emellett könnyen tisztítható. Ez a rendszer azon az elven alapul, hogy magas feszültségű elektromos téren vezetjük át a levegőt és ebben a térben a benne lévő szennyeződések ionizálódnak. Az így feltöltött szemcséket egy ellentétes polaritású elektróda magához vonzza és megköti. Az utóbbi időben ezek a szűrők méretükben jelentőset növekedtek, így a klímaberendezés által beszívott levegő jelentős része áthalad a betéten és átesik a tisztítási folyamaton. A szűrőbetét kialakítása folytán nem jelent lényeges akadályt a levegő útjában, vagyis nem növeli az áramlási ellenállást és így nem csökkenti a levegő mennyiségét, ezáltal büntetlenül növelhető a felülete akár a teljes szívófelület mértékéig. Jól kombinálható más szűrőbetétekkel, így akár aktívszenes, ill. biológiai hatóanyagú betétekkel együttesen is alkalmazható (lásd: LG nano carbon, vagy bio szűrő).

Forrás: www.friotech.hu